Rendkívül fontos, hogy meggyőződjünk arról, hogy a vizet megtisztították, vagy kezelték, mielőtt azt meginnánk, használnánk fürdővízként, medencevízként. Ha a víz szennyezett, (mikor nem palackozott vizet iszunk, és nem olyan környéken iszunk csapvizet, ahol köztudottan iható a csapvíz, illetve nem csapvizet engedünk a medencébe), akkor ma már számos víz tisztítási módszert alkalmazhatunk. Mindegyik módszernek megvan a maga előnye és hátránya. A szűrés jó az alapvető lebegő részecskék eltávolításához, mint például az üledék és a klór, de hosszú távon a fordított ozmózis a legjobb megoldás. Számos ilyen fordított ozmózis rendszerű víztisztító készülék létezik a piacon.

A technológia lényege a következő:
Wikipedia: „A fordított ozmózis során egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál nagyobb nyomás hat. Ilyenkor a vízmolekulák a hígabb oldatba áramlanak és a töményebb oldat koncentrációját növelik. A folyamat éppen ellenkezője az ozmózisnak, amelynek során a koncentrációkülönbség kiegyenlítésére megindul a vízmolekulák diffúziója a hártyán keresztül a töményebb oldatba és ennek következtében túlnyomás (ozmózisnyomás) keletkezik.”

Ha nem áll rendelkezésre fordított ozmózisra képes víztisztító készülék, 4 víztisztítási módszer van, technológia van, amellyel a vizet megtisztíthatjuk:
1 – Forralás
2 – Szűrés.
3 – Desztilláció
4 – Klórozás klórtablettával – ( a klór egy nagyon erős vegyi anyag, ne használjuk víztisztításra, ha ivóvizet szeretnénk előállítani, főleg algásodást megelőző céllal szokták használni)