A nyomáskapcsoló annak ellenére, hogy kedvező áron beszerezhető, meglehetősen lényeges kiegészítő alkatrész, ráadásul hasznos is. Többen szivattyúvezérlő elnevezésen ismerik, az elsődleges feladata, hogy nyomás hatására vagy kikapcsolja vagy bekapcsolja a szivattyúkban lévő motort. Ennek a folyamatnak a vezérlése automatikusan történik, különféle értékektől függően. Ezáltal az energiafelhasználás hatékonyabbá válik, de még a berendezést is kíméljük, így a szivattyú élettartamának a növeléséhez is nagyban hozzájárulunk. Nézzük hát, hogy mit érdemes még tudni a témával kapcsolatosan!

Mire való a nyomáskapcsoló?

A szivattyú használata közben keletkezhet nyomás, amit a nyomáskapcsoló segítségével szabályozhatunk. A készüléken szükséges beállítani egy minimum és maximum értéket, amelyek között üzemel majd a szerkezet. A maximális nyomás értéke a kikapcsolást eredményezi, hiszen ha ezt sikerül elérni, akkor már nem kell a szivattyúnak működnie. A minimum érték pedig a bekapcsoláshoz köthető, ha ezt észleli, rögtön újra elindul a szerkezet motorja és egészen addig üzemben marad, amíg ismételten érzékeli a maximumot.

Miként lehet egy mechanikus (hagyományos) nyomáskapcsolót beállítani?

Egy új eszközön jellemzően gyári beállítások vannak, ami az esetek többségében 7 bar kikapcsolási, valamint 5 bar bekapcsolási értéket jelent. Egy átlag háztartásnak ezek az értékek ideálisnak bizonyulhatnak, ezáltal egyáltalán nem biztos, hogy bármin is indokolt változtatni.

A fedél levételét követően, két rugót figyelhetünk meg a szerkezet belsejében, amelyeken egy anyacsavar található. A csavarok szerepe meghatározó, ugyanis általuk tudjuk megadni a kikapcsolási és a bekapcsolási értéket. A nagyobb rugón lévő csavarral határozhatjuk meg a kívánt nyomás értékét is, amit úgy növelhetünk, hogy az óramutató járásával megegyezően kezdjük el tekerni, értelemszerűen az ellenkező irányba pedig csökkenthetjük.

A kisebb rugón fellelhető csavar a hiszterézis állítását szolgálja, lényegében ez jelenti a különbséget a bekapcsolási és a kikapcsolási érték között, amit mindig úgy javasolt megadni, hogy a nagyobb rugó nyomásához viszonyítjuk. Az értékek beállítása itt fordítva történik, mivel a hiszterézis csökkenése akkor jön létre, ha abba az irányba csavarjuk, amerre az óra mutatója is jár.

A digitális nyomáskapcsoló előnyei

Néhány éve elterjedtek a digitális nyomáskapcsolók, amelyek jóval kifinomultabb
készülékek, mint elődjeik a mechanikus nyomáskapcsolók. Ezek a készülékek már digitális kijelzővel rendelkeznek, amelyen gond nélkül nyomon követhetjük az aktuális üzemállapot. A kezelőpanelen tized bar pontossággal állíthatjuk be a bekapcsolási és a kikapcsolási nyomásértéket. A digitális nyomáskapcsoló már a szárazon futás ellen is képes megvédeni a szivattyút. Amikor a készülék szárazon futás miatt letilt, akkor időnkén megpróbálja újraindítani a szivattyút.

A digitális nyomáskapcsolóban található időzítő funkció segítségével kiküszöbölhető a rövid időn belül történő ki-be kapcsolgatás. A hagyományos mechanikus nyomáskapcsoló esetén előfordulhat, hogy ha alacsony a hidrofor tartályban az előfeszítési nyomás, vagy kilyukad a gumimembrán a tartály belsejében, akkor rövid időn belül sűrűn ki-be fog kapcsolgatni a nyomáskapcsoló. Ez az üzemállapot több szempontból káros a rendszerre, mert minden bekapcsolás vízütést okoz, valamint a szivattyú motorját is túlterheli, ami ezáltal túlmelegszik az újraindításoktól. A digitális nyomáskapcsoló használata lényegesen kiegyensúlyozottabb és több védelmi funkcióval ellátott rendszert eredményez, mint a hagyományos mechanikus nyomáskapcsoló alkalmazása.

A digitális nyomáskapcsoló beköthető direktben 1 fázisú szivattyúhoz (meghatározott áramfelvételen belül), de vezérlésen keresztül is képes egy mágneskapcsoló segítségével üzemeltetni 1 fázisú vagy 3 fázisú szivattyút.